2010. június 13., vasárnap

NeMo: Azt szeretném...


Azt szeretném, hogyha kismadár lehetnék,
akármily messze vagy, ablakodba szállnék.
Hogyha madár lennék, mindig veled lennék,
soha többet tőled el már nem repülnék.

(Nem lehetek madár, elválaszt száz határ,
pedig szívem-lelkem örökké nálad jár.)


Dolgos tenyeredbe madárként csücsülnék,
törékeny szívemmel szép dalt muzsikálnék,
tudom, gyöngéd lennél, úgy zárnál kezedbe,
kezedből boldogan röppennék szívedbe.

(Nem lehetek madár, elválaszt száz határ,
sajgó szívem-lelkem örökké nálad jár.)

Azt szeretném, hogyha karjaidba zárnál,
mindent feledtetve védőn elringatnál.
Azt szeretném, hogyha megölelhetnélek,
érezném egy percre, milyen szép az élet.

(Nem lehetek madár, elválaszt száz határ,
elátkozott lelkem örökké nálad jár.)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Blogarchívum

Rendszeres olvasók

holisztikus

Google analytics