Napi gondolat (2010.07.11) Kőrforgás

Az emberi élet esszenciája az életösztön és a halálvágy folyamatos harca.


Folyamatosan készülünk a nagy utazásra, kinek csupán egy perc adatik, kinek száz esztendőnél is több. Néha úgy érezzük, jobb lenne, ha előbb utazhatnánk, de a sorsunk megíratott, és az átélt szenvedések megtisztítanak. Ebben az örökös kőrforgásban csiszolódunk és fejlődünk, míg lelkünk éretté nem válik az átlépésre abba a dimenzióba, amelyre születésünk percétől fogva készülünk. (NeMo)