NeMo: Búcsú az Óesztendőtől

NeMo: Búcsú az Óesztendőtől

Elballagott.

Szakállán zúzmara csillan, fényes csizmáján a Hold.

Vitte az örömöt, s elvitte a régi bánatot,

hosszú hajába a kétségek fonala copfot font.

Volt benne rettegés, (remény is), és bőven akadt gond.

Elballagott.

Hangos ricsajjal próbáljuk riasztani a gonoszt,

S nem sejtjük, vajon a jövő esztendő mit tartogat.

Talán elhagy a balszerencse, jobbra fordul a sors?

Isten, áldj meg minket, s oszlasd szét végre a bajokat!

Kicsiny ország agyonhajszolt népe sír, Uram, Feléd,

mert nem tudjuk, mivel sújt vajon még minket a jövő...

Ó, Uram! Add meg végre nekünk, szívem esengve kér,

hogy boldogabb, s biztosabb lehessen az Újesztendő!

Drága Barátaim! Elballagott végre az Óév,

s vitt magával megannyi keserűséget. Ismét egy

fiatal, ismeretlen esztendő jövel most felénk,

Talán reményt hoz a hátán, és áldást, békességet.

(2008.12.29)