NeMo: Hinnye! Ez rohan!

NeMo: Hinnye! Ez rohan!

Elballag az év.

Kullog, cammog, andalog…

De ez mégsem szép,

Még hogy ballag? nézd:

Séta helyett üget, lohol,

rohan, reppen, szalad, iszkol…

Sietősen fal és zabál

megpihenni soha nem áll,

megemelem a kalapot,

megeszi a boldog napot,

őszi esők hogy peregnek,

szomorú sem, nem lehetek,

elviszi a szépet, s rosszat,

csörög, zenél utca-hosszat.

Az Év koma liheg, zihál,

maradt még nap, s ez csak zabál!

Mögöttünk már háromszáz nap,

hatvanötöt meg elloptak!

Ősz szakállal gyorsan szalad,

nem, Ő bizony most sem ballag,

és ha szakad kabát, kalap,

csizma feslik lábad alatt,

sose sorold a gondokat,

Máshol jár most a gondolat…

Mit kívánok? Nézzük sorra,

Ne fulladj azért a borba!

(Bocsi, nem bor, pezsgő dukál,

buborékkal teli pohár.)

Kívánok egy szép, új évet,

kicsattanó egészséget,

gond nélkül teljen a napod,

bánat hátán táncod ropod,

elillan hát gond és bánat,

keringőt járjon a lábad!

Kívánok én minden szépet,

virágok közt vigyen lépted!

Szeretetet a világban,

finom étket a kamrában.

Kívánok szép álmot, s békét,

hívom hozzá a Nap fényét,

kísérjen a jó szerencse,

meleg legyen a kemence,

kalács illat várjon reggel,

forró kávé a kezedben…

Kívánok még jó sokat:

Új esztendőt, boldogat!