Birtoklás, vagy..

Olyan világban élünk, ahol csaknem mindenki birtokolni akar. Oly erős ez a vágy, hogy sokan képtelenek leküzdeni. Birtokolni valamit, vagy valakit. Birtokolni pénzt, vagyont, hatalmat, de birtokolni vágyja a mai világ embere a kedvesét, és a szeretteit is.

De vajon mi az, ami valóban a miénk? Ha ma meghalnál, mit hagynál magad után az emberekben? A szívekben? Ami maradandó? Mi az, amit magaddal vihetsz a túlvilágra?

Nem a tiéd sem a házad, sem az autód, sem a vagyonod. Gyűjtögetésed még életed folyamán kárba veszhet, tűzvész pusztíthatja, romba döntheti bármilyen természeti katasztrófa - árvíz, földrengés, orkán, vagy tájfun -, ellophatják, vagy akár elzálogosíthatják, jogosan, vagy jogtalanul, oly mindegy. Nem a tied sem férjed, sem feleséged, sem gyermeked, nem birtokolhatod sem gondolatait, sem tetteit nem irányíthatod. Sőt, ha így teszel, pillanatok alatt elveszíted. A birtoklásod taszít, elutasít, hiszen az ember szabadnak született, és a szabadság vágya mindent felülír. Szabadulni akar tehát, és szabadul is. Társad elválik, gyermeked elhagy.

Ne birtokolj tehát, és ne háborúzz!

A hatvanas évek slogenjét érdemes megfogadni: "Make love, no war!" Szeress, ne háborúzz!

Önzetlenséged, és szereteted az, amely túl fog élni. Itt, a Földön megmarad azok szívében, akik hálával, vagy szeretettel gondolnak rád, a túlvilágra pedig magaddal viszed, mint belépőt.

Ne birtokolj hát, hanem szeress! Van olyan kötelék, amely nem bilincs.