A világ 49 évesen

A világ 49 évesen

Na jó.

Volt néhány buktató.

Lettem hitehagyott,

s hagytam Szemenagyot *

bozótban merengve

kórókat keresve

kóborolni.

Ni!

Próbáltam korábban

észvesztő hajszában

a világot megváltani.

Lettem orvos,

nem voltam morcos

a világ előtt,

mosoly álarcom

(levenni próbálom)

arcomra nőtt.

Osztán ott volt a blogom.

Magamat nyomorgatom

egy kis írásért,

nehogy mán sírásót

kelljen később hívni.

A Hegyen * * - végül is - egyedül vagyok,

nem szólnak hozzám sem kicsik, sem nagyok,

nyugodtan lehetek agyahagyott,

alkothatok nagyot,

vagy akár szemetet is,

hisz nincs,

aki hozzá szólna.

A mailemen is üres a posta,

Bár özönlenek a reklám anyagok.

Nyitok most egy kis ablakot,

hátha a fény kicsit beosonna.

És megyek tovább,

sütök tortát

a szülinapomra.

Olvasgatok majd kicsit,

hogy ne csak a magam kisírt

szemébe nézzek.

De tényleg!

Itt*** azért még zajlik az élet!

A hsz-ekben ritka a dicséret,

de sebaj, majd javítom,

és akkor nem lógok bitón

(vagy pellengéren),

És tanulok nevetni magamon,

ha néha a firkafalon

egy barátot látok.

Csak krákog

dohánytól nehezült

tüdőm sípjain egy pinty.

Látod, felderült

a lusta optimista. Ponty.

Ja!

Pont.

A szülinapi versem

ennyi volt.

 * Szemenagy a Toy Story valahányadik részének kis játék lovacskája. Kicsit hasonlít mélázás tekintetében a Micimackó című örökérvényű alkotás Füles nevű szereplőjéhez, de utóbbi elutasította meghívásomat eme kis versikébe, tekintettel arra, hogy Karácsonyig be van táblázva.

* * A Hegy / NeMo blogja

*** Itt = jelen esetben az AMF, vagyis Amatőr Művészek Fóruma

hsz, vagyis hozzászólás. Mármint az éppen megjelent vershez.