NeMo: Tűztenger

Rejtett dimenzió, kétarcú hatalom
emel a magasba, elejt egy havason,
hogy akinek magam hittem, összezúzva,
apró darabkákból építsem fel újra.

Csilingelve hasad jéggé dermedt szívem,
üstökösként csillog, repül az égre fel,
csillagköddé porlik, újra földre siklik,
termékeny könnyekként meleg zápor esik.

Aki voltam, eltűnt: lelkem izzó parázs,
jégből tüzet csihol, mint a kígyómarás
fájdalom, szerelem. Szelíden szeretem,
béklyót, s önzést végleg elvesztve, engedem,

hogy betöltse lelkem. Én voltam, Ő lettem.
Puhaság, védelem. Nincs többé félelem.
Angyalszárny eltakar, levegőbe emel,
csupa fény, csupa szín, ragyogó tűztenger.