Napi gondolat NeMo-tól (2010.05.09)

Ha célod, hogy a magasba juss, fel, feljebb és még feljebb, előbb meg kell járnod a mélységeket.
Senki sem juthat úgy a mennybe, hogy ne járta volna meg a poklokat.
Amikor egy hegymászó arra törekszik, hogy feljusson a Mount Everest tetejére, nem riad vissza attól, hogy heteket, vagy akár hónapokat is eltöltsön a hegy tövében, és nem retten meg, ha egy szakadék kerül az útjába.
A lélek csakis úgy tud fejlődni, ha vélt, vagy valós kudarcainkból, szenvedéseinkből levonjuk a tanulságot, és megkeressük, hogy az adott történés által miben tudunk fejlődni.
Soha, semmi nem történik velünk céltalanul. Életünk minden jelentős eseményének helye van fejlődésünkben, legyen az boldog, vagy fájdalmas számunkra.
Ha felismertük, és elfogadtuk ezt a tényt, előbb, vagy utóbb megtanuljuk kielemezni a múltunkat, és megtanuljuk felvállalni saját magunkat. Csakis ezen az úton juthatunk el ÉNünkhöz, aki már nem ösztönlény, hanem tudatos, felelős ember.
Jó utat, a Mount Everestre, barátaim!

NeMo